Az édesség iránti vonzalom már a méhben és csecsemőkorban kialakul
2025. február
Szerző: Dr. Martin Claßen, Bréma
A táplálkozási szakértők között konszenzus van abban, hogy a fejlett nyugati országokban a monoszacharidok és diszacharidok fogyasztása túl magas. A mindennapi klinikai tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy sok ember szinte „cukorfüggő”. Az abszolút értelemben vett túlzott cukorfogyasztás hosszú távon szerepet játszhat mind a cukorbetegség, mind a magas vérnyomás kockázatának növekedésében. Egyesült Királyságbeli kutatók egy második világháború utáni időszakból származó történelmi „kísérletet” használtak fel annak elemzésére, hogy mikor alakul ki az édesség iránti vágyunk. A háború utáni, (cukorra- és édességre is vonatkozó) jegyrendszer miatt 1953-ig a terhes nők naponta legfeljebb 40 g, a gyermekek pedig legfeljebb 15 g cukrot fogyaszthattak. Ezek az alacsony mennyiségek összhangban álltak a mai ajánlásokkal. A jegyrendszer megszűnése után azonban a cukorfogyasztás körülbelül a duplájára nőtt.
A UK Biobank adatai alapján 60.183, 1951 október és 1956 március között született személyt választottak ki, akiket 51 és 66 éves koruk között vizsgáltak. A vizsgálati alanyok közül 38.155-en tapasztalták meg a jegyrendszert, míg 22.028 fő - akik 1954 július és 1956 március között születtek - nem.
A tanulmány kimutatta, hogy 3936 résztvevő cukorbetegségben, 19.644 pedig magas vérnyomásban szenvedett. Azoknál, akiknél a fogantatást követő első 1000 napban érvényben volt a jegyrendszer, 35%-kal alacsonyabb volt a cukorbetegség kockázata és 20%-kal alacsonyabb a magas vérnyomás kockázata. A csökkenés körülbelül egyharmadáért az anyaméhben tapasztalt cukorfogyasztási korlátozás volt felelős. A korlátozást átélő csoportban a betegségek kialakulása átlagosan 4, illetve 2 évvel később következett be.
Hivatkozás:
Gracner, T; Boone, C; Gertler, PJ. Exposure to sugar rationing in the first 1000 days of life protected against chronic disease. Science 31 Oct 2024. 10.1126/science.adn5421.