Mely otthoni gyógymódok hatékonyak?

2021. január
Dr. oec. troph. Stephanie Ruf, táplálkozási szakértő

Húsleves megfázásra és gyömbér hányingerre? Tényleg működnek ezek a házi gyógymódok és van-e tudományos bizonyíték ezekre? Általánosságban elmondható, hogy a házi gyógymódokkal kapcsolatos tanulmányi eredmények csak jelzésnek tekinthetők és nem a hatékonyságuk érdemi bizonyítékának.

Húsleves megfázás ellen
A húslevest a megfázás gyógymódjának tartják, mivel állítólag gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik. Egy tanulmány bizonyítani tudta, hogy a leves enyhén gyógyító hatással van a vírusfertőzésekre (Rennard 2000), amit egy másik tanulmány a dipeptid karnozinnak tulajdonított (Babizhayev 2012). A szerzők azonban kiemelik, hogy a hatás csak rövid ideig tart. A gyakorlatban a levest gyakrabban kellene fogyasztani a nap folyamán.

Áfonya a húgyúti fertőzésekre
Az áfonya különösen népszerű a húgyúti fertőzések megelőzésére. Egy 24 vizsgálatot tartalmazó szisztematikus áttekintés szerint enyhe gyógyhatás figyelhető meg, de statisztikailag nem szignifikáns (Jepson 2012). Egy másik áttekintés viszont bizonyítékot talált a tőzegáfonyalé (de nem a tabletta) gyógyító hatására, különösen a visszatérő fertőzésekre, és különösen gyermekek és nők esetében (Wang 2012). Továbbra is kérdéses, hogy a gyerekek meginnák-e ezt a keserű és savanyú gyümölcslevet.

Megjegyzés: Nagy mennyiségben fogyasztva ez a lé gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat, és a cukorbetegek csak mértékkel fogyaszthatják.

Méz köhögésre és sebkezelésre
A méz mint köhögés elleni gyógymód mellett és ellen is csak gyenge bizonyítékok állnak rendelkezésre (Oduwole 2014). Arra vonatkozóan azonban rengeteg bizonyíték van a vizsgálatokból, hogy a méz enyhíti a felső légúti fertőzéseket azáltal, hogy csökkenti a betegek köhögését, és ennek köszönhetően jobban tudnak aludni (Paul 2007, Nitsche 2016, Dorsch 2019). Éppen ezért az erősen köhögő gyermekeknek ajánlott mézet tartalmazó forró italok kínálása.

Az elérhető vizsgálatok nem szolgáltatnak meggyőző bizonyítékot a méz sebgyógyító hatására, ami a vizsgált sebtípusok különbözőségéből is adódhat.

Megjegyzés: a csecsemőknek nem szabad mézet kínálni.

Szegfűszeg/szegfűszegolaj
A szegfűszegolaj fő hatóanyaga az eugenol. Fájdalomcsillapító hatása miatt a fogorvosok helyi érzéstelenítésre használják (a benzokainhoz hasonlóan). Az eugenol állítólag emésztőrendszeri panaszok esetén is segít (Gratzl 2007).

Banán hasmenésre
Egy bangladesi kettős vak vizsgálat szerint a gyermekek (5-12 hónapos korúak) hasmenése javult, miután zöld banánt adtak a rizshez (Rabbani 2001).

Gyömbér hányinger ellen
Az adatok alátámasztják a gyömbér gyógyító hatását (placebóval és B6-vitaminnal összehasonlítva) a hányingerre és hányásra (O'Donnell 2016).

Valeriána alvászavarok esetén
A vizsgálatok szerint a valeriána cseppek javítják az alvás minőségét, de az adatok érvényességét részben módszertani hiányosságok csökkentik (Bent 2006).

Nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a hagyma hatással lenne a középfülgyulladásra vagy a vádliszorító a lázra. A vvádliszorítók (lázcsillapító nélkül) alkalmazását kritikusan kell szemlélni, mivel ezek még több hőtermelésre ösztönzik a szervezetet.

Cikk: 
Dörflinger R: Hausmittel mehr als Placebo? (DFP-Literaturstudium) Ärztemagazin 2017; 2: 18- 21.
Források:
Rennard BO et al., Chest 2000; 118:1150-1157
Babizhayev MA et al, Am J Ther 2012; 19:e25-47
Jepson RG et al., Cochrane Database of Systematic Reviews 2012; 10; CD001321
Wang CH et al., Arch Intern Med 2012; 173:988-96
Oduwole O et al., Cochrane Database Syst Rev 2014; CD007094
Paul IM et al., arch Pediatr Adolesc Med 2007; 161:1140-1146
Dorsch W. Unsinnige Husten-Therapien vermeiden. MMW - Fortschritte der Medizin 2019, Vol. 161, Issue 4:30–30
Nitsche MP et al., Medwave 2016; 16 Suppl. 2:e6454
Gratzl M et al., Gastroenterology 2007; 132:1890-1901.
Rabbani GH et al., Gastroenterology 2001; 121:556- 560
O’Donnell A et al., Health Technol Assess 2016; doi: 10.3310/hta20740
Bent S et al., Am J Med 2006; 118:1005-1012
Niehues T. Das fiebernde Kind: Diagnostisches Vorgehen und Behandlung. Dt.  Ärzteblatt 2013; Jg. 110, Heft 45:764-775