A HiPP több mint BIO
Miért használ a HiPP BIO összetevőket?
A HiPP családi vállalkozás, amely több mint 60 éve gyárt BIO bébiételeket. A HiPP annak idején az árral szemben úszott és nagy ellenállással is szembesült, amikor kifejlesztette biogazdálkodásra vonatkozó gyakorlatát. Szívünket-lelkünket beleadva viszont sikerült új mércét állítanunk a bébiételek terén és azon túl is.
A HiPP szerződéses biogazdái a fajoknak megfelelő módon etetik és tartják állataikat. A gazdálkodási módszereinket illetően a környezetbarát növényvédelem, a természetes trágyázás, valamint a talaj termékenységének fenntartása a legfontosabb prioritásaink. Így olyan élelmiszereket tudunk előállítani, amelyek egyszerre fenntarthatóak és környezetbarátok.
BIO kontra hagyományos gazdálkodás
A biogazdálkodás előnyei
- Fenntarthatóbb
- Az állatok egészségének javítása, az antibiotikum-rezisztencia csökken.
- Nagyobb biológiai sokféleség a föld alatt és felett egyaránt.
- A funkcionális csoportok (növényevők, beporzók, ragadozók és termelők) nagyobb változatossága.
- Jobb talajminőség, kevesebb erózió, kisebb környezeti terhelés.
- Kisebb tápanyagveszteség, kevesebb üvegházhatású gázkibocsátás.
- Nagyobb energiahatékonyság
HiPP BIO logó
Jóval azelőtt, hogy a biogazdálkodásra vonatkozó hivatalos előírások hatályba léptek volna, a HiPP – mint a biogazdálkodás úttörője - bejárta az utat a BIO bébiételek boomja előtt. A HiPP BIO logó a mai napig olyan intézkedéseket foglal magába, amelyek megvalósítása mellett a évtizedek óta elkötelezettek vagyunk.
Természetes tejalapú összetevőink - a legjobb biominőségben
Alapanyagainkat kizárólag olyan gazdaságokból szerezzük be, amelyek megfelelnek a HiPP szigorú követelményeinek.
Biominőségű nyersanyagok és a gyermekek egészsége
Minél fiatalabb valaki, annál érzékenyebb.
Biogazdálkodás
További információk olvashatók a HiPP termékekben felhasznált alapanyagokkal kapcsolatban.
Fenntarthatóság, mint vállalati filozófia
A fenntarthatóság az ökológiai, a gazdasági és a társadalmi szempontok három dimenziója közötti megfelelő egyensúly megteremtését jelenti.
További információkat olvashat a témában ide kattintva.
10 kérdés a biogazdálkodásról és a fenntarthatóságról
1. mezőgazdaság: Miért érdemes biogazdálkodásra váltani? Mi a biogazdálkodás és miért fontos?
2. Mit értünk növényvédő szerek alatt?
3. Hogyan trágyázzák a földeket a biogazdálkodás gyakorlatának megfelelően?44. A szintetikus peszticidek következményei: Hatással vannak-e az emberre? Ki és miért van különösen veszélyeztetve?
5. Hogyan történik az ökológiai állattartás és lehet-e antibiotikumot alkalmazni az állatokon?
6. Táplálóbbak-e a bioélelmiszerek?
7. Miért van a HiPP-nek saját BIO logója?
8. A biogazdálkodás egyet jelent a fenntartható gazdálkodással?
9. Biodiverzitás / Faji sokféleség - Hogyan járul hozzá a biogazdálkodás és mit tesz a HiPP a biodiverzitás megőrzéséért?
10. Miért nem alkalmaznak géntechnológiát a biogazdálkodásban?
1. mezőgazdaság: Miért érdemes biogazdálkodásra váltani? Mi a biogazdálkodás és miért fontos?
A biogazdálkodás azt jelenti, hogy a földet a természettel összhangban műveljük. Ez magába foglalja a természet körforgásának tiszteletben tartását, valamint az energiaforrásokkal és a természeti erőforrásokkal való felelősségteljes bánásmódot. A körforgásos mezőgazdaság jó példája a növénytermesztés és az állattenyésztés kombinálása. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok csak annyi állatot tartanak, amennyit a megtermelt mennyiséggel tudnak etetni és az állatoktól származó trágyát a földek trágyázására használják fel úgy, hogy az ne terhelje túl a talajokat.1
A biogazdálkodás másik fontos pillére a talaj termékenységének megőrzése és javítása az általános körforgás fenntartásának érdekében. A szintetikus permetszerek (szintetikus növényvédő szerek) és könnyen oldódó ásványi műtrágyák használatának mellőzése szintén alapvető fontosságú. Ez nemcsak a talajt és a vizeket, hanem a rovarokat és más hasznos szervezeteket is védi. Helyette a talaj hosszú távú termékenységét a humuszképződés, a többéves vetésforgó és a nitrogénmegkötő növények használata biztosítja. Így járul hozzá a biogazdálkodás az éghajlatvédelemhez, a fajvédelemhez és az erőforrások megőrzéséhez.
Az 1. ábra jól mutatja, hogy a biogazdálkodásnak e különböző szegmensei mennyire összefonódnak.
Egy másik fontos információ a fogyasztók számára: A bioélelmiszerekben kevesebb növényvédőszer-maradvány található, mint a hagyományos módon előállított élelmiszerekben.2 Hogy ez pontosan mit jelent, olvassa el a 4. kérdésre adott választ.
2. Mit értünk növényvédő szerek alatt?
A növényvédő szerek olyan anyagok, amelyeket elsősorban arra használnak, hogy a terményeket egészségesen tartsák és megakadályozzák, hogy kártevők vagy betegségek pusztítsák el őket.3
A növényvédő szereket alkalmazási területük szerint három nagy csoportra oszthatjuk: rovarölő szerek (rovarok ellen), gyomirtók (növények, például gyomok ellen) és gombaölők (gombák ellen). A szintetikus peszticidek különböző mesterségesen előállított anyagokon vagy azok kombinációin alapulnak, amelyek mérgező hatással vannak az adott szervezetekre. A legtöbb peszticid azonban nemcsak a káros organizmusokra, hanem más növényekre és állatokra is hatással van, beleértve a hasznosakat is. A peszticidek hatóanyagai felhalmozódhatnak a táplálékláncban is, vagy szennyezhetik a vizeket, beleértve a talajvizeket is. Ennek eredményeként a peszticidek végső soron az emberre és közvetlen környezetére is negatív hatással lehetnek.2,4
3. Hogyan trágyázzák a földeket a biogazdálkodás gyakorlatának megfelelően?
A biogazdálkodásban a humuszképződés elősegítésével, valamint szerves-ásványi trágyák alkalmazásával juttatnak tápanyagokat a talajba.
A humuszképzés a tápanyagmegkötő növények, például csillagfürt, borsó vagy különböző fehérherefajták termesztésével történik a főnövények között. A tápanyagokban gazdag növényi maradványokat a talajba dolgozzák, ezáltal fontos tápanyagokkal, például nitrogénnel gazdagítják a talajt.
A szerves trágyázás a folyékony trágya és a hígtrágya alkalmazását jelenti. A rendelkezésre álló trágya mennyisége a gazdaság földjein tartható állatok számától függ. Szükség esetén szerves-ásványi trágya is használható. Ide tartozik a foszfor, a kőpor és a mész, valamint a természetben előforduló ásványi anyagok, mint például a kén és más mikrotápanyagok.5
Ezek az intézkedések segítenek abban is, hogy a növények ellenállóak maradjanak a kártevőkkel és növénybetegségekkel szemben, amit a hagyományos mezőgazdaságban gyakran szintetikus növényvédő szerekkel érnek el.
4. A szintetikus peszticidek következményei: Hatással vannak-e az emberre? Ki és miért van különösen veszélyeztetve?
A szintetikus növényvédő szerek hatással lehetnek ránk, emberekre. Különösen veszélyeztetett csoportok a magzatok, csecsemők és kisgyermekek. A peszticidek az anya méhlepényén keresztül felszívódhatnak és ezt követően károsíthatják a magzatot, amelynek teste és szervei még nem fejlődtek ki teljesen. A csecsemők és kisgyermekek teste és a szervezete még szintén nem elég fejlett. Ez azt jelenti, hogy szervezetük kevesebb olyan enzimet termel, amelyek lebontják az ilyen szennyező anyagokat. Mivel a felnőttekhez képest kisebb a testsúlyuk, a szennyező anyagok koncentrációja is magasabb a szervezetükben. Mindez érzékenyebbé teszi őket. 3 A gyermekek szervezetében a túlzott peszticid-koncentráció lehetséges egészségügyi hatásai közé tartozik az elhízás, az anyagcserezavarok, a kognitív zavarok, a fejlődési zavarok, a légzési zavarok és az ADHD. 6,7,8,9,10
5. Hogyan történik az ökológiai állattartás és lehet-e antibiotikumot alkalmazni az állatokon?
A biogazdaságokban tartott állatok száma mindig a rendelkezésre álló földterület nagyságától függ (lsd. 1. kérdés). A biocsirkék, -marhák és -disznók nagyobb teret kapnak az istállóban és a legelőn, valamint több időt tölthetnek a szabadban, mint a hagyományos gazdaságokban tartott állatok. A biogazdaságokban az állatoknak lehetőséget kell biztosítani a természetes viselkedési szokásaik gyakorlására. A sertéseknek például szalmával fedett területeket kell kialakítani, ahol kiélhetik a velük született túrási igényeiket. Az olyan gyógyszereket, mint az antibiotikumok, nem szabad megelőző jelleggel alkalmazni, hanem csak akkor, ha az állat gyógyulásához feltétlenül szükségesek. Az ilyen terápia előtt minden természetes gyógymódot, például a gyógynövényes és homeopátiás alternatívákat ki kell próbálni.11
6. Táplálóbbak-e a bioélelmiszerek?
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a bioélelmiszerek bizonyos tápanyagokat nagyobb mennyiségben tartalmaznak, mint hagyományos társaik. Ez a másodlagos növényi anyagcseretermékek, például a fenolsavak12 és a mikrotápanyagok, például a vas és a cink11 esetében mutatkozott meg. A tejben13 és a húsban14 magasabb omega-3 zsírsavtartalmat találtak. Ezt a tápanyagot általában „jó” zsírsavként ismerik és megelőzheti a szív- és érrendszeri betegségeket.
Meg kell azonban jegyezni, hogy bár a bioélelmiszerekben magasabb szintet mutattak ki ezekből a tápanyagokból, klinikailag releváns hatást nem lehetett kimutatni.
7. Miért van a HiPP-nek saját BIO logója?
Több mint 60 éves biogazdálkodási tapasztalattal rendelkezünk, amelyre folyamatosan építünk. Mitől különleges a saját HiPP BIO logónk? A biotermelésre vonatkozó előírásaink messze meghaladják az EU jogi követelményeit. Logónk a szennyezőanyagokra vonatkozó szigorúbb határértékekre épül. Ez például azt jelenti, hogy minden üvegnek legalább 260 ellenőrzésen kell átesnie és laboratóriumaink akár 1200 maradékanyagot és szennyező anyagot is vizsgálnak. Az állatjóléti irányelveink közé tartozik az olyan állatgyógyászati készítmények használatának tilalma, amelyek maradékanyagot eredményezhetnek az állati termékben, valamint az engedélyezett gyógyszerek használatát követően hosszabb várakozási idő. A HiPP BIO logónk azt is garantálja, hogy állataink számára a lehető legrövidebb szállítási időt biztosítjuk és hogy nem használunk rajtuk elektromos pálcát.
8. A biogazdálkodás egyet jelent a fenntartható gazdálkodással?
A biogazdálkodás rendkívül erőforrás- és környezetbarát. Ezt olyan paraméterekkel lehet számszerűsíteni, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása, a talaj minősége, a biodiverzitás és a környezetszennyezés, valamint a kész élelmiszerekben található növényvédőszer- maradványok szintje. Ha a környezeti hatásokat a valódi költségelszámolásnak megfelelően pénzben kifejezett értékekre fordítanánk, akkor a biogazdálkodással előállított élelmiszerek költséghatékonyabbnak bizonyulnának, mint hagyományos társaik.
9. Biodiverzitás / Faji sokféleség - Hogyan járul hozzá a biogazdálkodás és mit tesz a HiPP a biodiverzitás megőrzéséért?
A biogazdálkodás jelentősen hozzájárul a biodiverzitás és a faji sokféleség15 megőrzéséhez, ami különösen a szintetikus növényvédő szerek, a szintetikus nitrogénműtrágyák, valamint a jól oldódó foszfortartalmú műtrágyák kizárásának köszönhető. Az egészséges biogazdálkodású termőterületek a vadon élő állatok menedékhelyéül is szolgálnak és új élőhelyeket teremtenek a különböző rovarok számára.
A HiPP gyakorlati kutatásokat végez a lehetséges módszerekkel kapcsolatban a bajorországi Pfaffenhofen közelében lévő Ehrensberger Hof családi gazdaságban. A sikeresnek bizonyult módszereket és gyakorlatokat ezután alkalmazzák a több mint 8000 biogazdaságban, ahonnan a HiPP nyersanyagait szerzi. A HiPP a régi fajok tenyésztésével tovább növeli a genetikai sokféleséget. A HiPP mintagazdaságában például eredeti Braunvieh szarvasmarhákat nevelünk, amelyekből már csak néhány száz egyed maradt.
10. Miért nem alkalmaznak géntechnológiát a biogazdálkodásban?
A géntechnológia ellentmond a biogazdálkodás egyik fő alapelvének, amely a természet önkényesen megváltoztathatatlan körforgásának tiszteletben tartása. A természetes nemesítéssel ellentétben, ahol a közeli vagy nagyon közeli rokonságban álló fajokat keresztezik, a géntechnológia célja bizonyos génszakaszok átvitele faji határokon túlra. A GMO-k terjedését és szaporodását nehéz ellenőrizni, ami a természetes növények genetikai állományának szennyeződéséhez is vezethet. A géntechnológia állítólagos előnyeit - a kevesebb növényvédőszer-használattól a nagyobb terméshozamig - még nem sikerült bizonyítani. Ezzel szemben a biogazdálkodás a természetes nemesítés fenntarthatóbb megoldására törekszik.16
Hivatkozások:
1 BOLW (2021) Was ist ökologische Landwirtschaft?
www.boelw.de/service/bio-faq/landwirtschaft/artikel/was-ist-oekologische-landwirtschaft/.
letöltve: 23.09.2021
2 Umweltbundesamt (2020) Pestizide.
www.umweltbundesamt.de/themen/chemikalien/pflanzenschutzmittel
letöltve: 23.09.2021
3 EFSA (2021). Pestizide.
www.efsa.europa.eu/de/topics/topic/pesticides
letöltve: 23.09.2021
4 Greenpeace (2015). Pestizide und unsere Gesundheit. Die Sorge wächst.
www.weltagrarbericht.de/fileadmin/files/weltagrarbericht/Weltagrarbericht/Gesundheit/2015GreenpeacePestizide.pdf
letöltve: 23.09.2021
5 BOLW. Düngung im Ökolandbau. 2021.
www.boelw.de/themen/pflanze/duengung/
letöltve: 23.09.2021
6 Debost-Legrand, A. et al. (2016). Prenatal exposure to persistent organic pollutants and organophosphate pesticides, and markers of glucose metabolism at birth. Environmental research, 146, 207–217.
7 Butler-Dawson, J. et al. (2016). Organophosphorus pesticide exposure and neurobehavioral performance in Latino children living in an orchard community. Neurotoxicology, 53, 165–172.
8 Gunier, R. B. et al. (2017). Prenatal Residential Proximity to Agricultural Pesticide Use and IQ in 7-Year-Old Children. Environmental health perspectives, 125(5)
9 Bouchard, M. F. et al. (2011). Prenatal exposure to organophosphate pesticides and IQ in 7-year-old children. Environmental health perspectives, 119(8),
10 Raanan, R. et al. (2015). Early-life exposure to organophosphate pesticides and pediatric respiratory symptoms in the CHAMACOS cohort. Environmental health perspectives, 123(2), 179–185.
11 Tiergesundheit in der Öko-Landwirtschaft. BOLW.
www.boelw.de/themen/tier/gesundheit/
letöltve: 23.09.2021
12 Barański, M. et al. (2014). Higher antioxidant and lower cadmium concentrations and lower incidence of pesticide residues in organically grown crops: a systematic literature review and meta-analyses. The British journal of nutrition, 112(5), 794–811.
13 Średnicka-Tober, D. et al. (2016). Higher PUFA and n-3 PUFA, conjugated linoleic acid, α-tocopherol and iron, but lower iodine and selenium concentrations in organic milk: a systematic literature review and meta- and redundancy analyses. The British journal of nutrition, 115(6), 1043–1060.
14 Średnicka-Tober, D. et al. (2016). Composition differences between organic and conventional meat: a systematic literature review and meta-analysis. The British journal of nutrition, 115(6), 994–1011.
15 Hausmann, A. et al. (2020). Toward a standardized quantitative and qualitative insect monitoring scheme. Ecology and evolution, 10(9), 4009–4020.
16 Gentechnik in der Landwirtschaft. BOLW. 2021.
www.boelw.de/themen/gentechnik/landwirtschaft/
letöltve: 23.09.2021
