Anyai széklettranszplantáció császármetszéssel született csecsemőknek

2021. május
Szerző Dr. rer. nat. Markus Brüngel, táplálkozási szakértő

A hüvelyi szülés során a csecsemők ki vannak téve az anyai bél- és hüvelyi mikrobáknak. Ezek a mikrobák kolonizálják a csecsemő bélrendszerét, és megteremtik a bélmikrobióta alapját, amely a későbbi életük egészségének kulcsfontosságú tényezője. Császármetszéses szülés után kezdetben egy más, "nem normális" bélmikrobióta alakul ki. Ez lehet a felelős azért, hogy a csecsemő immunrendszere "helytelenül" alakul ki, és a császármetszéssel született csecsemőknél ennek következtében nagyobb a kockázata annak, hogy későbbi életük során bizonyos betegségek, például allergia, 1-es típusú cukorbetegség és elhízás alakul ki.

Finn tudósoknak sikerült elősegíteniük a császármetszéssel született csecsemőkben a pozitív bélbaktériumok szaporodását. A csecsemők röviddel a születés után anyatejjel hígított székletmintát kaptak saját anyjuk székletéből. Alig egy hét elteltével ezeknek a csecsemőknek a bélmikrobiótája már hasonlított a hüvelyi úton született babákéhoz. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a székletmintákat felhasználás előtt meg kell vizsgálni. A 17 terhes nő közül, akik önként jelentkeztek a vizsgálatban való részvételre, csak hét nőt választottak ki az előzetes vizsgálatok alapján. A többi nőnél az orvosok olyan kórokozókat - köztük B-streptococcust - mutattak ki a genitális kenetben, amelyek károsíthatták volna az újszülöttet.

Három héttel a tervezett császármetszés előtt a kutatók székletmintát vettek a nőktől. Ezeket mikrobiológiai elemzésnek vetették alá, majd a szülés időpontjáig fagyasztva tárolták. A szülés után a csecsemők az anyák felolvasztott székletmintáit anyatejjel hígítva kapták első táplálékként. Ezzel az egyszeri "székletmikrobióta-átültetéssel" a csecsemők átlagosan hétmillió élő baktériumot vettek magukhoz. Minden anya legalább két hónapig szoptatta gyermekét. A születést követő két naptól három hónapig tartó időszakban az orvosok elemezték a csecsemők székletmintáinak baktériumtartalmát. Ezeket összehasonlították 82 nem kezelt, császármetszéssel született csecsemő és hüvelyi úton született csecsemő székletmintájával.

Eredmények:

A csecsemőknél a három hónapos vizsgálati időszak alatt semmilyen kezelést igénylő betegség tünete nem jelentkezett. A mikrobatranszplantációt követő első napokban a bélrendszeri mikrobafajok köre jelentősen megváltozott az anyai bélmikrobiótához képest. A kezeletlen, császármetszéssel született csecsemőknél a Bacteroides és a Bifidobacteriumok száma szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a hüvelyi úton született csecsemőknél. Ezen kívül a kezeletlen császármetszéssel született csecsemőknél magasabb volt az Enterococcus, Enterobacter és Klebsiella fajok száma, amelyek potenciális kórokozóknak számítanak. Az anyai bélmikrobák transzplantációja biztosította, hogy a császármetszéssel született csecsemők bélmikrobiótája már a születést követő hét napon belül hasonlított a hüvelyi úton született csecsemőkéhez. 

Megjegyzés: Ez az új eljárás sokkal hatékonyabbnak tűnik, mint a korábban javasolt "hüvelyi beültetés". Ez egy olyan eljárás, amelynek során a csecsemőknek császármetszéssel történő szülés után anyjuk hüvelyi váladékát adták be, ami nem normalizálta a bél baktériumkolonizációját. Meg kell azonban jegyezni, hogy a székletmikrobióta-transzplantáció hatását ebben a vizsgálatban csak hét alany esetében lehetett kimutatni, és ezt nagyobb vizsgálati populációban kell megerősíteni.

Forrás:
Korpela K, Helve O, Kolho K et al. Maternal Fecal Microbiota Transplantation in Cesarean-Born Infants Rapidly Restores Normal Gut Microbial Development: A Proof-of-Concept Study. Cell Vol. 183, Issue 2: 324-334, 2020. október 15.