Az Ehrensberg Farm
A HiPP mintagazdasága
A HiPP 2009-ben, a pfaffenhofeni Ehrensberg Farmon indított együttműködést kutatókkal, a Bioland szervezettel és a Landesbund für Vogelschutz természetvédelmi egyesülettel annak érdekében, hogy olyan gazdálkodási módszereket vizsgáljanak, amelyek kedvező hatással vannak a talaj termékenységére és a biodiverzitásra a gyepgazdálkodásban.
A cél annak bemutatása, hogy a biológiai sokféleség védelme és előmozdítása miként építhető be a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatba, és ezáltal hogyan érhetők el pozitív változások. Hosszú távon a HiPP gyakorlati útmutatást kíván nyújtani a gazdálkodóknak olyan költséghatékony intézkedésekről, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez.
A HiPP mintagazdaságként működő farm gyepgazdálkodásra épül, és itt zajlik a vállalat által 2018-ban elindított Rovartanulmány is. A mindmáig családi tulajdonban lévő gazdaságot a HiPP munkatársai, valamint iskolai csoportok, egyetemi hallgatók és más érdeklődők is rendszeresen látogatják. A HiPP, vezetett túrák keretében mutatja be a gazdaság működését, ezáltal a kutatási eredményeket és a gazdálkodási gyakorlatokat a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé teszi.
A HiPP az Ökológiai Élelmiszer-termelők Szövetségével (AöL), a Müncheni Műszaki Egyetemmel, a Leibniz Hannoveri Egyetemmel és további partnervállalatokkal együttműködve vizsgálja a mezőgazdaság biodiverzitásra gyakorolt hatását az ökológiai élelmiszeripari értéklánc teljes rendszerében. A kutatások célja olyan gyakorlati intézkedések kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és javításához. Az így kialakított megoldások mintául szolgálhatnak más gazdaságok számára is.
A fajgazdagság növelése érdekében több ritka, hagyományos állatfajta is helyet kapott a gazdaságban. Ezek közé tartozik az eredeti barna svájci szarvasmarha (a Braunvieh), amelyből Bajorországban már csupán mintegy 500 egyed található, valamint az Appenzeller Spitzhauben nevű régi tyúkfajta.
A veszélyeztetett haszonállatfajtákat nyilvántartó Vörös Lista szerint az eredeti barna svájci szarvasmarha kritikus veszélyeztetettségű fajta. A HiPP mintagazdaságában ezt a fajtát természetes igényeinek megfelelő körülmények között tartják.
A Bajor Madárvédelmi Szövetséggel (LBV) együttműködésben több visszatelepítési program is megvalósult a gazdaságban, például a gyöngybagoly, a sárgahasú unka és a levelibéka állományának megerősítése érdekében.
A tövisszúró gébics az egészséges ökoszisztémák egyik fontos indikátorfaja. Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében azonban csökken a sövények és bokros területek száma, amelyek természetes élőhelyet biztosítanának számára. A faj ma már veszélyeztetettnek számít.
A HiPP ezért új élőhelyeket hozott létre számára az Ehrensberg Farmon, például holtfából kialakított sövényeket telepített a szántók szélére. Ezek az élőhelyek számos más ritka faj számára is menedéket biztosítanak.
A már ritkán hallható vagy látható uhu (Bubo bubo) Németország veszélyeztetett állatfajai közé tartozik. Legnagyobb ellensége maga az ember. Az olyan monokultúrás mezőgazdasági területek, mint a kukorica- és repceföldek, valamint az intenzív erdőgazdálkodás fokozatosan megfosztják az uhut természetes élőhelyétől. Élőhelyének elvesztésével együtt jelentős táplálékhiány is kialakul. Az Ehrensberg Farmon jelenleg egy uhu pár él, amely sikeresen neveli utódait. A HiPP gazdaság növényzete természetes állapotú és növényvédő szerektől mentes marad, így ideális életfeltételeket biztosít ezeknek a ritka madaraknak.
Ez a természetes fatörzsből készült odú a vörös vércsék vagy a macskabaglyok számára szolgálhat költőhelyként. Napjainkban sajnos gyakori, hogy az erdőket megtisztítják a holtfától, pedig az számos madárfaj természetes költőhelye. A mesterséges odúk jó alternatívát kínálnak.
Sokan valószínűleg meg tudnának lenni méz nélkül, méhek nélkül azonban nem. A rovarok nemcsak az édes kenyérre valót biztosítják, hanem mindenekelőtt beporozzák a virágokat. Ezzel biztosítják a növények fennmaradását, és hozzájárulnak a gazdálkodók megfelelő terméshozamához. Az állatok nélkül például a gyümölcstermés is veszélybe kerülne. Ha a méhek elpusztulnak vagy megbetegszenek, az mindannyiunkat érint. Ezért a HiPP a biológiai sokféleség megőrzését célzó projekteken keresztül a természetes élőhelyek – és ezen belül a méhek – védelméért is elkötelezetten dolgozik. Az Ehrensberg Farmon jelenleg hat méhcsalád található, amelyek a méhállományok drasztikus csökkenésére reagálva kerültek telepítésre.
A hangyalesők és más rovarfajok megtelepedésének elősegítése érdekében külön élőhelyek kerültek kialakításra a gazdaságban. Azok a rovarok, amelyek a talajban vagy homokos területeken élnek, nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a talaj egészségének fenntartásában. Fellazítják a talajt, és ürülékükkel hozzájárulnak annak tápanyag-utánpótlásához.
A fasorok, vadvédelmi sövények, holtfából épített sövények (ú.n. Benjes-sövények), gyökértörzsek és virágos sávok új élőhelyeket biztosítanak hüllők, madarak, kisemlősök és rovarok számára a mezők és rétek szélén.
A holtfából álló sövények elve az, hogy a sövényt nem új növények ültetésével, hanem a szél és a magok terjedése révén hagyják természetes módon kialakulni. Ehhez ágakat, gallyakat és rőzsét lazán, falhoz hasonlóan egymásra halmoznak, ami egyúttal védelmet nyújt a növekedésnek induló növények számára. Az ilyen megoldás előnye egyrészt a kedvező kialakítási költség, másrészt az, hogy a lazán elhelyezett holt fa azonnal élőhelyet biztosít számos, egyre ritkábbá váló faj számára.
A hagyományos mezőgazdaságban a szántóföldeket és réteket terméshozami okokból (egészen az utak széléig) teljes terjedelmükben művelik. A biodiverzitás elősegítése érdekében többek között vadállatvédelmi sövényeket alakítunk ki a szántóföldek szélén, holtfával és őshonos vadvirágokkal. Ezek élőhelyet biztosítanak az állatok számára, védelmet nyújtanak a teheneknek a szél ellen, valamint csökkentik a talajeróziót.
A regeneratív mezőgazdaság három eleme:
Szántóföldi szegélytelepítés holtfával és természetes menedékkel az állatok számára európai bükkösben.
Vadvédelmi sövények holtfa felhasználásával
Őshonos vadvirágok
A modellprojekt keretében különböző módszereket alkalmaznak a talaj termékenységének növelésére. Ilyen például a kőzetliszt használata az ammónia megkötésére, a szilárd trágyázás vagy más természetes talajjavító eljárások alkalmazása. Emellett az állatok egészségét támogató intézkedések is bevezetésre kerülnek, például hatékony mikroorganizmusok használatát vagy alomként szolgáló szerves szalmát.
A talaj minőségét számos tényező veszélyezteti, különösen a mezőgazdaságban.
- Területek túlzott beépítése.
- Ipari és mezőgazdasági eredetű vegyi szennyezés, amely hosszú távon károsítja a talaj egészségét és termőképességét.
- Fizikai terhelés a nem megfelelő talajművelés következtében. (nehéz gépek és talajművelő eszközök használata, amelyek károsítják az érzékeny talajszerkezetet. Ennek következtében a termőképesség fenntartásához egyre több vegyszer alkalmazására lehet szükség.)
- Nem megfelelő időpontban végzett talajművelés.
- A szervesanyag-tartalom csökkenése a helytelen trágyázás, vetésforgó és talajkezelés következtében.
- A talajvíz károsítása nem megfelelő földhasználattal.
Az alapelv:
„Egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember és egészséges állat.”
